ManpowerGroup Munkaerőpiaci Előrejelzés 2024 Q3

A gazdaság élénkülése nyomán ismét egyre több cég tervez létszámbővítést

2024 harmadik negyedévében a hazai munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbi értéknél. Átlag feletti mértékű munkaerőfelvétel ebben az időszakban az alfödi régiókban és a Budapesten működő cégeknél várható – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 harmadik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

Létszámcsökkentést a munkáltatók 23 százaléka valószínűsít a következő hónapokra, így a válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +14 százalékos átlagos értéket ért el, ami 5 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél, és éves szinten is kismértékű, egy százalékpontos növekedést mutat.

"A friss adataink szerint a hazai vállalkozások bíznak abban, hogy a gazdaság, amely a recesszióból a közelmúltban lábalt ki, továbbra is növekedés irányába mozdul majd - mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Árnyalja a képet, hogy a pozitív várakozás egyáltalán nem egyöntetű: mind területi, mind szektorális megoszlásban nagy különbségek mutatkoznak a kilátásokat illetően."

A 14 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak-Alföldön (NFM: +26%), a Dél-Alföldön (+23%), illetve Budapesten (+17%). Közép-Magyarországon (+11%) némileg az átlag alatti mértékben várható létszámbővülés, a teljes Nyugati országrészben (+5-6%) pedig csak kismértékű növekedésre lehet számítani. Ebben az időszakban Észak-Magyarország (-11%) régiója számít negatív kivételnek, ahol jóval többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.

Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a fogyasztói javak és szolgáltatások (NFM: +36%), az egészségügy és élettudományok (+26%), az energia és közmű (+22%), illetve a logisztika és autóipar (+22%) ágazatokban várják. Az alapanyag- és feldolgozóiparban (+13%) átlag körüli mértékben bővíthetik az állományt, a többi szektorban ennél jóval szerényebbek a kilátások.

Cégméret alapján azt állapíthatjuk meg, hogy ezúttal jellemzően az 1000 fő alatti létszámkategóriákban optimisták a munkáltatók, az ennél nagyobb vállalatok körében inkább stagnálást vagy visszaesést jeleznek előre a válaszadók.

Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten összességében változatlanok maradtak a munkaerőpiaci kilátások. A mutatószám továbbra is igen magas, 22 százalékos szinten áll. Stagnálás körüli helyzetet a vizsgált 42 ország közül csak háromban várnak: Romániában (+3%), Argentínában (+3%) és Izraelben (+4%). Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 34%), Hollandiában (28%), valamint Belgiumban (25%) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül elsősorban Közép-Amerikában – Costa Rica (35%), Guatemala (32%), Mexikó (32%) –, az USA-ban (30%), valamint Indiában (30%) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen mértékben alkalmazzák az új technológiákat (mesterséges intelligencia (MI), gépi tanulás, virtuális valóság) a saját cégüknél. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy az egyes technológiáktól függően a cégek 9-11 százaléka tartja magát olyan korai alkalmazóknak, akik már most alaposan kihasználják az e technológiákban rejlő előnyöket. 26-28 százalék az aránya azoknak, akik jelenleg vezetnek be ilyen alkalmazásokat, és további 20-22 százalék jelezte azt, hogy egy éven belül sort kerít erre. Az AI bevezetése persze a többség számára komoly kihívást jelent. E kihívások közül a legtöbben a magas beruházási költségeket (32%), a munkavállalók felhasználói képességeinek hiányát (30%), az adatvédelem és az előírásoknak való megfelelést (29%), illetve a megfelelő eszközök hiányát (27%) említették.

A Manpower azt is felmérte, hogy a fiatalabb, 10 évnél kevesebb munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókkal kapcsolatban miket tartottak a leggyakoribb kihívásnak. A munkáltatók 42 százaléka említette a magas bérelvárásokat, 34 százalék a motiváció és az elhivatottság hiányát emelte ki, 33 százalék a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó elvárásokra panaszkodott, míg a toborzás és a munkaerőmegtartás nehézségeit 31 százaléknyian jelölték meg.